Tesztek     Blog     Kapcsolat     Vásárlás     Szerviz     

Feliratkozás

Lehetőséged vann arra, hogy elsőkézből értesülj tőlünk a legfrisebb információkról, melyhez mindössze annyit kell tenned, hogy ide kattintasz és feliratkozol!

 

 

 

 

BPA Mentesen

 

Ha valaki egy héten keresztül minden hideg folyadékot BPA tartalmú italos flakonból vesz magához, vizeletében az eredeti kétharmadával növekszik meg a BPA-szintje. A flakonok melegítése a vizeletbeli BPA-szintet valószínűleg még ennél is jóval magasabbra emeli.

Nem kell több bizonyítékot gyűjteni arról, hogy a műanyagpalackokból szivárgó vegyület, a biszfenol-A (BPA) káros az emberi egészségre – írják legújabb tanulmányukban a Missouri Egyetem kutatói. A vegyületről több tucat korábbi állatkísérlet mutatta ki, hogy a szervezetbe kerülve az ösztrogénhez hasonlóan viselkedik, és volt néhány embereken elvégzett elemzés is – az USA-ban már benyújtották a BPA ipari használatát korlátozó törvényjavaslatot.

“Tanulmányunk alapján kellő mennyiségű és meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kormányzati szinten is döntés szülessen a biszfenol-A-tartalmú termékek korlátozásáról” – írja Fredrick vom Saal és munkatársainak tanulmánya az amerikai Nemzeti Egészség Intézetek (NIH) lapjában, az Environmental Health Perspectives-ben. A kutatás szerint – amelyben az emberek BPA-nak való mindennapi kitettségeit is megbecsülték – a vegyület sokkal nagyobb mennyiségben kerül a szervezetünkbe, mint ami még nem befolyásolja károsan az egészségünket.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) az 1970-es évek végén egyetlen, a BPA nagy dózisának hatását felnőtt patkányokon vizsgáló tanulmány alapján állította fel a biszfenol-A-ra vonatkozó standard biztonsági értékeket. 2008-ban két, az ipar által finanszírozott nagyszabású tanulmány alapján döntött úgy az FDA, hogy ezeket az értékeket továbbra is fenntartja. A toxikológiában általában a vegyületek nagy adagjainak hatását vizsgálják: ilyenkor abból indulnak ki, hogy ha egy vegyszer káros hatású, akkor ez legegyszerűbben úgy mutatható ki, ha a szer magas dózisának élőlényekre gyakorolt hatását nézik. Az elmúlt évtized BPA-t és más hormonszerű anyagokat vizsgáló tanulmányai azonban kimutatták, hogy ezeknek a szereknek már igen kis mennyisége is káros hatást gyakorol a fejlődő szervezetekre.

A Missouri Egyetem kutatócsoportja most azt is megállapította, hogy a női szervezet feltűnően hasonlóan bontja le a BPA-t, mint ahogy az a nőstény majmok és egerek anyagcsere-folyamataiban is végbemegy. Az egérkísérletekből nyert adatok így az emberi szervezetre is érvényesnek tekinthetőek, vagyis nincs szükség további állatvizsgálatokra ahhoz, hogy bizonyítsuk a vegyület emberi egészségre káros hatását – írják a szerzők.

A BPA-nak való mindennapos emberi kitettség a tanulmány becslései szerint jóval magasabb annál, mint amit a korábbi felmérések mutattak. Ennek egyik oka, hogy a vegyület – a már ismert források mellett – mostanáig ismeretlen helyekről is a szervezetünkbe kerülhet. A kormányzati szerveknek ezért az lenne a feladata, hogy minél előbb azonosítsanak minden olyan terméket, amelyben BPA található – írja a tanulmány.

Az USA több államában – köztük Washingtonban és New York-ban is – benyújtották már azokat a törvényjavaslatokat, amelyek csökkentenék a BPA-nak való mindennapi kitettségünket. “A biszfenol-A-t gyártó ipari szervezetek a jövőben már nem hagyhatják figyelmen kívül azt a több mint 200 tanulmányt, amely állatokon alacsony koncentrációban is igazolta a BPA egészségkárosító hatását” – mondtaJulia Taylor kutatásvezető.

A BPA az ösztrogén nevű női hormonhoz hasonló hatású.

A BPA ösztrogénhez hasonló hatása már az 1930-as évek óta ismert. A brit orvoskutató, Edward Charles Dobbs ekkor azonosított több olyan vegyületet, amely szintetikus ösztrogénként is számításba jöhet. Ezek közé tartozott a biszfenol-A is, melyből végül ipari kemikália lett. Először epoxigyanták adalékanyagaként, az 1950-es évektől pedig polikarbonát műanyagok előállítására használták ezt a vegyületet.

Jelenleg BPA felhasználásával készül például egyes élelmiszerkonzervek belső műanyagborítása, sok italosflakon, cumisüveg és egyéb műanyag ételtároló, műanyag tányér és konyhai eszköz is. Az emberi szervezetbe többek között akkor kerülhet be a BPA, amikor az a műanyagból a benne tárolt italba vagy ételbe szivárog (ez elsősorban a meleg italokra lehet igaz, de hideg folyadékoknál sem zárható ki).

A Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének 2009-es kutatása szerint a polikarbonátból készített italosflakonokból igazolhatóan BPA szivárog a bennük tárolt folyadékba. Ezt a megállapítást a vizsgálatban résztvevő személyek vizeletbeli BPA-szintjének emelkedésével támasztották alá. Az újratölthető flaskák az USA-ban nagy népszerűségnek örvendenek: gyakorlatilag minden korosztály, egyetemisták, sportolók, kempingezők, de a városokban úton lévők is gyakran használják őket.

“Ha valaki egy héten keresztül minden hideg folyadékot ilyen italosflakonból vesz magához, vizeletében az eredeti kétharmadával növekszik meg a BPA-szintje. A flakonok melegítése a vizeletbeli BPA-szintet valószínűleg még ennél is jóval magasabbra emeli. Ez aggodalomra adhat okot például a csecsemőknél, hiszen a BPA vélhetően az emberi szervezetben is képes a belső elválasztású mirigyek rombolására” – írták a szerzők.

Mivel az én párom kínosan ügyel az ilyesfajta mérgező anyagok felesleges bevitelére, így a figyelmemet is mindig ráirányítja ezekre a szörnyűségekre aminek az a vége, hogy már az üzletben is szép kínálatot tartok a BPA mentes kerékpáros kulacsokból, melyek természetesen nem csak bringázáshoz alkalmasak...  

 

 

Instagram

Közösségi oldalak