Recseg? Nem biztos, hogy nagy a baj!

2024.05.02.

A nagyvárosokban kerékpározók viszonylag ritkán, vagy az is lehet, hogy egyáltalán nem találkoznak azzal a bosszantó jelenséggel, hogy a bringájuk furcsa, recsegő, nyöszögő, netán kattanó hangokat hallat magából minden egyes tekerés közben. Nem úgy a vidéken, vagy porosabb útszakaszokon közlekedők, pláne akik sportcélú biciklizéseket folytatnak erdei ösvényeken, turista utakon. Számukra elég gyakran előjövő probléma ez a „hangverseny”. Nem ritka, hogy egy viszonylag új és jó minőségű kerékpár is őrült koncertbe kezd, melyet abba nem akar hagyni, így minden egyes pedálfordulatnál szórakoztatja a nyeregben ülő bringást. Azonban jó tudni, hogy ezeknek a kellemetlen hangoknak nem feltétlenül műszaki probléma az okozója és nem biztos, hogy azonnal egy kerékpár szervizbe kell rohanni szeretett kerékpárunkkal.

Az említett hanghatás leggyakoribb okozója nem más, mint az apró szemű, finom porszemekből álló kosz, ami mindenhová beférkőzik. A hangsúly pedig itt azon van, hogy mindenhová. Ahová pedig bejut, ott előbb-utóbb zajongani kezd. A rendszeres karbantartás mellett tehát érdemes foglalkozni a rendszeres ápolással is és alkalmanként ráfordítani egy kis időt a kerékpárunkra, mert nem csakhogy meghálálja a gondoskodást, de ennek köszönhetően a csendes és stabil működése is garantált lesz. Nézzük akkor át azokat a gócpontokat, amelyeknél a lerakódott kosz a leggyakrabban okoz idegesítő hangokat és amelyeket mi magunk is megszüntethetünk egy kis takarítással.

Legelső helyre került ezen a ranglistán a nyereg, nyeregcső párosa. Számtalanszor előfordul, hogy a nyeregsín és az azt fogó nyeregcső fejrésze közé befurakodó piszok kezd éktelen recsegésbe, amelyet az alumínium és a karbon váz egyaránt sokszorosára erősít fel. Ellenőrizni viszonylag egyszerű, hogy a probléma kiindulási pontja valóban ez-e, hiszen elég csak néhány tekerésre kiállni a nyeregből és fülelni. Ha ilyenkor elhallgat a dolog, majd visszaülve a nyeregbe újra rákezd, akkor már nem is kell tovább keresgélnünk. Ilyenkor célszerű levenni a nyerget a nyeregcsőről és a pálcáit alaposan megtisztítani, majd ugyanezt megtenni a nyeregcső fejrészével is. Mielőtt elégedetten visszaraknánk az alkatrészeket a helyükre, húzzuk ki a nyeregcsövet a vázból és azt is tisztítsuk meg alaposan. Itt nem szabad kihagyni a váz belső részét sem, mert ahol a nyeregcső a vázzal érintkezik, ott végig szép tisztának kell lennie. Könnyebb dolga van azoknak, akiknek rendelkezésére áll egy kompresszor, ugyanis levegővel átfújva hatékonyan és gyorsan lehet a portalanítást elvégezni. Akinek nincs otthon kompresszora, az se keseredjen el, hiszen egy puha rongy éppúgy megteszi. A művelet végén érdemes ezen alkatrészeket vékonyan bezsírozni (megfelelő minőségű kenőanyaggal) és úgy visszatenni a helyükre. 

Nem biztos, hogy a zajforrás második helyére méltó, de tény, hogy gyakran előforduló jelenség, hogy a hátsó kerék gyorszárja nem kellő erővel van rögzítve, így ennek köszönhetően a váz és a gyorszár közé beékelődik némi kosz. Ez a nyeregcsőnél leírtak szerint tekerés közben idegesítő, recsegő hangot hallat. Ilyenkor az esetek többségében elég csak a megfelelő erővel rögzíteni a gyorszárat és a probléma azonnal meg is szűnik. Ezzel együtt is javasolt időnként (kerékpár nagy tisztítása során) ezt az alkatrészt kitekerni és megtakarítani a váz azon részével együtt, amelyhez rögzítjük.

Ronda hangok kíséretében szokott jelezni a kormány és a kormányszár is. A probléma forrása itt is a ugyanaz szokott lenni, mint az előzőekben említett alkatrészek esetében. Először megnézni, hogy a csavarok megfelelő erővel vannak-e meghúzva, mert sok esetben a nem megfelelően rögzített kormány recseg a stuciban. Persze mire ezt a szintet eléri, addigra már rendszerint ezek közé az alkatrészek közé is befészkeli magát a finomszemcséjű por, piszok, így érdemes itt is egy nagytakarítást végezni. A stucnikon a gyártók minden esetben feltüntetik azt az ajánlott nyomatékot, amellyel rögzíteni kell a csavarokat. Nem várhatja el az ember, hogy minden háztartásban legyen egy nyomatékkulcs az alumínium kormányszárak esetében ezt célszerszám nélkül is bátran meghúzhatjuk. Határozott erővel, de nem állat módjára kell az itt található csavarokat rögzíteni.

A por a „hagyományos” négyszögtengelyes csapággyal szerelt kerékpárokból nem szokott recsegő hangokat előhozni, vagy ha igen, akkor már rendszerint nagyobb a baj és ahhoz szervizre lesz szükség, nem pedig otthoni takarításra. Az integrált hajtóműcsapágyas bringáknál viszont igen gyakori nyűg az, hogy a hajtókar és a csapágy porvédője közé ragadt kosz vad recsegésbe kezd tekerés közben. Az a hang sokszorosára erősödik akkor, amikor egy karbonvázas bringáról van szó. Ezt sem nehéz házilag orvosolni, viszont érdemes lehet beszerezni egy célszerszámot a művelethez. Nem nagydolog, hiszen egy filléres darabról van szó mindössze, amivel a hajtókar rögzítő csavarja eltávolítható. Ezt követően egy megfelelő rongydarabbal szép tisztára törölhetőek az érintkezési felületek. Az már csak hab a tortán, ha valaki még arra is veszi a fáradtságot, hogy a hajtókar visszahelyezése előtt egy kis megfelelő minőségű zsírral lássa el a bordástengelyt.

Utolsó helyre tettem ebben a felsorolásban a pedálokat, amelyek úgy is adhatnak ki magukból csúnya hangokat, hogy valójában nem mentek tönkre. Az idő múlásával ugyanis az összeszerelés során a pedál tengelyére (menetes rész) tett zsír szépen kiszárad, egyszerűen semmivé válik, és ez okoz kellemetlen hangokat. Ilyenkor nincs más dolgunk, mint kitekerni a pedálokat a hajtókarokból, megtörölgetni és szépen bezsírozva visszatekerni a helyükre.

Az itt leírtakat persze nem kell szentírásként kezelni, de a hosszú évek alapján gyűjtött tapasztalatok arra világítottak rá, hogy a mai igényes technikával felvértezett kerékpárok igenis igénylik a törődést, amit aztán persze meg is hálálnak. Érdemes tehát egy kis időt fordítani a használatuk során az ápolásukra is. Azok a bringások viszont, akik nem szeretnek a karbantartással pepecselni, ezekért a munkákért súlyos összegeket hagynak majd a szervizekbe…

2024.05.02. Q1 KERÉKPÁRSZALON, Csaba