Mindenki aki a rendszeres testmozgást választja, kitűzött valamilyen személyes célt maga elé, amelynek eléréséért naponta, hetente több órát áldoz idejéből. E célok hatékony megvalósítása érdekében elengedhetetlen a terhelés intenzitásának folyamatos nyomon követése. Arra, hogy milyen fokon terheli a szervezetét, többek között az egyre szaporább légzésből, a fokozott izzadásból és a kipiruló, esetleg elfehéredő arcszínből következtethet. Ám ezek a jelek mind szubjektívek és az intenzitás mértékét meglehetősen nehéz általuk pontosan meghatározni.
Mi is az az intenzitás, amit mérni kell?
Az intenzitás az inger erősségének a mutatója. Az intenzitás megnyilvánulhat az izomerő-kifejtésnél a felemelt súly nagyságában (kg/N), a mozdulat/mozgás sebességében (m/sec), vagy a gyorsulásban (m/sec2), a tevékenység időtartamában (t), vagy éppen az időegység alatt elvégzett/megismételt végrehajtás számában (db).
Az intenzitás objektív módon is ellenőrizhető.
-tejsavszint méréssel: az anaerob munkavégzés közben végbemenő energiafolyamatok mellékterméke a tejsav, amelynek felhalmozódása izomlázat okoz, mérése tejsavszint- mérő készülék segítségéve, vérvétel útján történik.
-spiroergonometriás vizsgálattal: a fizikai terhelés alatti oxigénfelvétel mérésére szolgáló vizsgálat, melynek során a belélegzett és a kilélegzett levegő oxigéntartalmának különbségéből megállapítják az izommunkához felhasznált pontos oxigénmennyiséget.
A felhasznált oxigén mennyiségéből megállapítható a vizsgálat közben elvégzett testmozgás energiaigénye, vagyis az elégetett kalóriák száma. Ezek a mérések nagyon pontos eredményt szolgáltatnak, viszont műszereket és plusz személyzetet igényelnek Az intenzitás meghatározásának legegyszerűbb objektív módja a szívfrekvencia folyamatos ellenőrzése. Ehhez nyújtanak segítséget a pulzusmérő órák, melyek a hozzájuk tartozó mellkasi jeladó segítségével EKG-pontossággal mérik a szívfrekvenciát.
Az emberi szív úgy működik, mint az autó motorja: amikor az autó mozgásba lendül és egyre gyorsabban halad, a motor egyre magasabb fordulatszámon kezd dolgozni – így a fokozódó terhelés hatására a szív is egyre gyakrabban húzódik össze, hogy a működő izmok oxigénigényét kielégítse. Ebből kifolyólag az egészséges szervezet esetében a pulzusszám értékek változása , illetve azok nyomon követése nagyon pontos visszajelzést ad a terhelés intenzitásáról.
Miért használjunk pulzusmérőt?
1. A pulzusmérő pontos értéket ad edzésünk intenzitásáról.
2. Személyre szólóvá alakítható az edzésterv.
3. Mindenki a megfelelő tempóban edzhet.
4. A fejlődés mérhető és kimutatható.
5. A bizonyított fejlődés tovább ösztönöz mindenkit.
6. Megismerteti velünk az objektív megfigyelést: vajon jól csinálom-e, fejlődünk-e?
A pulzusmérő óra minden pillanatban jelzi, hogy mennyi a pulzusunk és így figyelni tudjuk, hogy aerob zónában vagyunk-e. Az aerob zóna mindenkinél más. Tehát mindenkinél egyénre szabottan szükséges meghatározni, hogy hol van a határérték, a célpulzus, amit nem szabad átlépni, ha mi kardio edzést végzünk keringési állóképesség növelése és testsúlycsökkentés céljából. Amennyiben átlépjük a célpulzust kardio edzés során, akkor más energianyerési folyamatok indulnak be, ami megterheli egy edzetlen szervezetet és ekkor alakul ki az izomláz.
Nyugalmi pulzus: a legalacsonyabb mérhetõ pulzusszám, amelyet ébredés után lehet meghatározni. A legalacsonyabb pulzusszám valójában mély álomban van, de azt csak mûszerekkel lehet mérni. A nyugalmi pulzus átlagos értéke 60-72 között van, állóképességi sportolóknál ez jóval alacsonyabb is lehet, mint például Lance Armstrong-nál, akinél 32. A nyugalmi pulzus változása utalhat a szervezet fizikai állapotának javulására, edzettségre (csökkenés), vagy a fizikai állapot romlására, túlterhelésre, betegségre (növekedés).
Terheléses pulzus/célpulzus: a szervezetben különbözõ terhelések hatására jelentkezõ pulzusszám, amely igen változó lehet a nyugalmi pulzus és a maximális pulzus között. Különbözõ terheléses pulzusok különbözõ élettani hatást váltanak ki.
Maximális pulzus: a szervezet maximális fizikai terhelésénél mérhetõ pulzusszám, amely jó közelítéssel becsülhetõ a 220-életkor formulával. (Ez alapján egy 20 éves maximális pulzusa 220-20, azaz 200.) A maximális pulzus elérése igen magas fizikai terheléssel jár.
Egy kezdőnél a célpulzus kiszámolásakor figyelembe kell venni az életkort, a nyugalmi pulzust és az edzésintenzitást. Amint egyre fittebbé válik, úgy csökken a nyugalmi pulzusa is, és az adott terhelésre alacsonyabb edzési pulzussal reagál. Ezért is fontos a célpulzus újraszámolása 3-4 hetenként.
A nyugalmi pulzust számos tényező befolyásolja, többek között a kávéfogyasztás, az alváshiány, a dehidratáció (folyadékhiány), és az érzelmi állapot. A következő képlettel kiszámíthatjuk azt, hogy milyen intenzitás zónában kell edzenünk. A Karvonen-képlet a pulzustartalék kiszámolásának elvén alapul. Jelölése a szakirodalomban HRR (Heart Rate Reserve).
Karvonen-képlet: Edzéspulzus=(max. pulzus–nyugalmi pulzus)xerőkifejtés%-a+nyugalmi pulzus
Számítsuk ki a maximális pulzust: (max pulzus=220–életkor)=220–40=180
Vonjuk ki a max. pulzusból a nyugalmi pulzust=180–80=100
Szorozzuk be a kapott értéket az erőkifejtés tervezett intenzitásával.
Esetünkben az intenzitás, mivel kezdőről van szó: 50% ;100x0,5=50
A kapott értékhez adjuk hozzá a nyugalmi pulzust: 50+80=130 ütés/perc
Kellemes sportolást kívánok!
Kapcsolat
Cím: 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca 57.
Telefon: +36 30 233 4808
E-mail: q1kerekparszalon@gmail.com